A szív dallama

"Könnyebb az élet, ha dalolhatsz róla."

                                                 7. Rész - Újra itthon
 
      December van. Nagyon vártam már. Martha ugyanis ma fog hazaérkezni Las Vegasból. Biztos rengeteg mesélni valója van. Nem tudom, hogy hánykor fog hazaérkezni, de biztos átjön szólni. Addig is a munkával kell foglalkoznom.
Amikor hazaértem, nagy meglepetés fogadott. Martha épp akkor húzta maga után a bőröndjeit a folyosón, amikor én felértem a lifttel.
- Marthaaa! - kiáltottam, majd feléje szaladtam. Egyenest a nyakába ugrottam.
- Á, megfolytasz! - nyöszörgött Martha.
- Ó, bocsi! Úgy örülök, hogy látlak! Milyen volt a kirándulás?
- Először is, szia! Másodszor pedig elmondom milyen volt a kirándulás, ha segítesz bevinni a bőröndöket!
- Rendben, segítek! - mondtam, majd elkaptam a bőröndöt a kezéből és egy szatyrot is felkaptam. Siettem a lakás ajtaja felé. Martha amikor odaért, kinyitotta az ajtót, aztán bevittük a csomagokat.
- De elfáradtam! - sóhajtott Martha.
- De végre itthon vagy! De mostmár mesélj!
- Hadd fújjam ki magam, jó?
- Jó, jó! - mondtam mosolyogva.
Kb. egy perc pihenő után Martha belekezdett.
- Mire lennél kíváncsi?
- Mindenre! Milyen volt Patrickal? - kérdeztem izgatottan.
- Jajj, nagyon jó volt! Megbeszéltük, hogy jövőre is elmegyünk.
- Akkor nagyon jól érezted magad!
- Mi az, hogy! - mondta Martha, majd töltött magának egy pohár vizet. Amikor a poharat a szájához érintette, egyből feltűnt egy számomra ismeretlen dolog.
- Martha! Mi az ott az ujjadon? - kérdeztem lepődötten az ujjára mutatva.
- Ó ez? Képzeld! Férjhez mentem! - mondta Martha ujjongva, miután a poharat letette a kezéből.
- Hogyhogy férjhez mentél? Ne viccelj már! - mondtam ijjedt arccal.
- Nem viccelek. Tényleg férjhez mentem!
- Patrickhoz?
- Mégis kihez máshoz? Kérdeztél most egy hülyeséget!
- Hát de... hogy történt?
- Volt egy kis kápolna direkt ilyen célokra. Gondoltuk, hogy vagyunk már olyan régóta együtt, hogy összekössük az életünket.
- Nem hamarkodtátok el a dolgot? - kérdeztem.
- Nem. Nagyon szeretjük egymást.
- Jó, de most akkor mi lesz? Te költözöl Patrickhoz vagy ő költözik ide?
- Patrick költözik ide, aztán majd még meglássuk.
- Jó és én velem mi lesz? - kérdeztem szomorúan.
- Mi lenne? Ugyanúgy lesz minden, mint volt. Gyakran találkozunk majd. Meg itt van neked Marcos is.
- Hát igen... Marcos.
- Mi van, történt valami?
- Hát míg te nem voltál itt, időközben majdnem elvesztettem a barátságát.
- Ezt meg hogy érted?
- Elmondtam neki, hogy szerelmes vagyok bele.
- Szerelmes? Állj meg, azt hiszem nem értettem jól! Mondd csak mégegyszer!
- Szerelmes vagyok Marcosba!
- Hát de... hogy... mióta? Nekem miért nem szóltál erről?
- Aznap este jöttem rá, amikor utoljára találkoztam veled.
- Nem értem.
- Ó, volt egy kis gubanc, nem ez a lényeg, hanem az, hogy Marcos ott volt mellettem. Egész végig kedves volt velem...
- Kedves? Veled? Ugyanarról a Marcosról beszélünk? - kérdezte Martha.
- Igen. Akkor nem tudom miért, de eljátszodtam a gondolattal, hogy ő meg én... Állandóan ez járt a fejemben. Aztán mondta, hogy randija van és rámtört egy féltékenység. Akkor már biztos voltam benne, hogy szerelmes vagyok bele.
- Te aztán... - mondta Martha, aki nem fejezte be a mondatát.
- Bolondnak tartasz? Lehet, hogy eddig is éreztem iránta valamit csak nekem nem tűnt fel. Elvégre sosem tetszett, hogy annyit csajozik.
- Hát nem tudom... és Marcos hogy fogadta a hírt?
- Nem örült neki. Pár napig nem is akart találkozni velem, de én megkerestem és megbeszéltük, hogy továbbra is barátok maradunk.
- Jó és te mit fogsz csinálni mikor mindenféle csajjal hazaállít?
- Nem lesz könnyű, de megpróbálok erőt gyűjteni.
- De azt tudod, hogy ezzel tönkreteheted magad lelkileg?
- Nagy lány vagyok már, nem kell megmondd, hogy mit csináljak! - mondtam kicsit durcásan.
- Csak jót akarok neked! Menj el, keress magadnak valakit vagy utazz el egy kis időre.
- Dehogy utazok el! A munkámat nem hagyom itt.
- Ahogy Marcost sem...
- Marcosnak ehhez semmi köze!
- Jól van Evangeline. De gondolkozz el ezen!
- Jól van.
- Látom nem akarsz többet beszélni a dologról. Inkább gyere, mutatok képeket!
- Jaj, szuper. Mutasd őket! - mondtam, aztán megnézegettük a képeket. Elbeszélgettük az időt. Martha rengeteget mesélt, de szerintem még egy hét múlva is jutnak majd eszébe dolgok, amit elfelejtett elmesélni.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 36
Heti: 86
Havi: 451
Össz.: 37 965

Látogatottság növelés
Oldal: 7. Rész - Újra itthon
A szív dallama - © 2008 - 2024 - kitalalt-tortenet.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »