A szív dallama

"Könnyebb az élet, ha dalolhatsz róla."

                                                   1. Rész - Az àlmom

 

 

 Ma különösen korán keltem, pedig a reggeli koránkelés nem hozható össze velem. Jó kedvvel ébredtem, mert az esti fellépésem talán meghozza végre gyümölcsét. Nem ronthatja el a napom semmi sem, még az sem, hogy ma munkába kell mennem. Hamar felkeltem, megfésültem hosszú szőke hajamat, ami minden reggel hatalmas szénakazalnak mutatkozik a tükörben. Miután kész lettem fogat mostam és kisminkeltem magam. Amikor mindennel kész lettem, bezàrtam magam utàn az ajtót és elindultam a lift felé. Megnyomtam a gombot és vártam. De várakozásom hiábavaló volt. Ekkor hirtelen megszólalt valaki a hátam mögött. Egyből megismertem a hangját.

- Szia! Nem működik a lift. - mondta mosolyogva Marcos, a legjobb barátom.
 
- Óh, szia. Te vagy az? És mi az, hogy nem működik?
 
- Nem tudom, csak találkoztam útközben Marthaval, ő mondta, hogy nem működik... úgyhogy gyere, lépcsőzzünk.
 
- Komolyan mondom, azt gondoltam, hogy nem ronthatja el semmi sem a napomat, de már az első akadály keresztbe tesz a jòkedvemnek.
 
- Jókedvednek? Csak neeem...
 
- De, de! - mondtam mosolyogva - Az este hatalmas közönségem volt és szerettek, mert visszatapsoltak. Aztán egy - két ember még aláírást is kért és megkértek arra is, hogy szóljak nekik amikor fellépek valahol.
 
- Na, az igen! Még büszke leszek rád.
 
- Nem akarom beleélni magamat, de most úgy érzem, hogy jó úton járok.
 
- Én csak annyit mondok, hogy bízz magadban. Ha most mégse jönne össze nehogy elcsüggedj!
 
- Megpróbálok nem elcsüggedni, de nem leszek jókedvű az biztos. Na de mostmár indulhatnánk, mert elkésünk, a főnökeink pedig idegesek lesznek.
   
       Amikor megérkeztem a stúdióhoz ahol dolgozom elköszöntem Marcostól és megbeszéltük, hogy este átjön hozzám videójátékozni. Tavaly karácsonykor kaptam Marcostól egy Xbox360-at s azóta sűrűn átjön hozzám játszani.
Marcos egy irodában dolgozik, papírmunkát végez. Egyáltalán nem irigylem, de ha bejön neki a dj-kedés, amit néha a klubokban folytat, akkor elfelejtheti azt a sok iratot amit nap mint nap át kell nézzen.
Az álmaink remélem valóra válnak, mert nem szeretném évekig kergetni.
 
- Jó reggelt Evangeline! Hú ez aztán a pontosság! Ezt már szeretem. Mindig időben érkezel. Példát vehetnének rólad a munkatársaid! - mondta a főnököm, aki nem szereti a késéseket, mint ahogy más főnök sem. De aki mégis elkésik, mindig megértően fogadja. Próbál szigorúan fogni minket, kőkemény stílust vesz fel, de már mindannyian tudjuk, hogy rendes ember.
 
- Jó reggelt, főnök! Hát próbálok nem késni, meg most hamarabb is sikerült felkeljek.
 
- Az nagyon jó, biztos alig vártad, hogy dolgozhass. - mondta a főnök nevetve.
 
- Hát... ő... hát... igen...
 
- Amúgy láttam az esti fellépésed egész jól sikerült. Gratulálok!
 
- Köszönöm, hogy eljött megnézni. Egész jól sikerült és örülök ha maga szerint is jó volt.
 
- Szerintem hibátlan volt.
 
- Köszönöm... Akkor hát, most megyek végzem a dolgom.
 
- Rendben. Remélem nem fogod a későbbiekben sem elhanyagolni a munkát.
 
- Nem fogom elhanyagolni.
 
- Oké. Jó munkát.
 
- Köszönöm. - mondtam, majd mentem és segítettem a kollegáimnak átnézni a dalokat, amiket odaadnak az énekeseknek, hogy felvegyék velük a dalokat. Egyszer én is egy ilyen üveg mögött szeretnék állni és énekelni. Talán nemsokára eljön ez a pillanat.
    
        Lassan eljött a három óra. Vége a munkaidőmnek. Összeszedtem a cuccaimat és elindultam haza. Otthon beestem az ágyba majd később vettem egy forró fürdőt. Ma már úgysem megyek sehova. Marcos fog majd átjönni videójátékozni. Addig is míg nincs itt pihenek egy kicsit, mert eléggé kivagyok merülve. A pihentető fürdés után gondoltam rendelek egy pizzát, hogy mire jön Marcos a pizza is megérkezzen.
Olyan húsz perc múlva kopogás törte meg a csendet. Ajtót nyitottam és egy pizzafutár állt előttem, kezében a pizzás dobozzal. Kifizettem majd bevittem a konyhába és letettem az asztalra. Vetettem egy pillantást az órára, már fél nyolc volt. Marcos mindjárt itt lesz.
Telt, múlt az idő, de Marcos még mindig nem jött át. A pizza is már rég kihűlt. Bekapcsoltam a tévét ahol épp egy horror film ment. Leültem a kanapéra, magamra terítettem egy pokrócot és az ölembe vettem a pizzát.
 
- Hát ha nem jön, nem jön... több marad nekem. - mondtam magamban, majd beleharaptam az egyik szelet pizzába.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 9
Heti: 54
Havi: 466
Össz.: 37 474

Látogatottság növelés
Oldal: 1. Rész - Az álmom
A szív dallama - © 2008 - 2024 - kitalalt-tortenet.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »