A szív dallama
"Könnyebb az élet, ha dalolhatsz róla."
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
4. Rész - Érzelmek
Másnap sokáig aludtam. Fájt a fejem, szédültem is. A lázam nem tudom, hogy mennyi lehetett, mert nem mértem meg. Ma egész nap ágyban fogok maradni.
Gondoltam bekapcsolom egy kicsit a tévét, de amikor a távirányító után akartam nyúlni, hallottam, hogy valaki kulccsal nyitogassa az ajtómat. Nagyon megijedtem, aztán gyorsan kikeltem az ágyból. Felkaptam egy virágvázát, aztán lassú léptekkel kimentem a szobából.
- Ki az? - kérdeztem félve.
Válaszomra azonban nem érkezett válasz.
- Ki van ott?
Ekkor az ajtó nyílni kezdett én pedig magasba emeltem a vázát. Amikor bejött az illető, hatalmas kő esett le rólam, mert Marcos lépett be az ajtón.
- Te vagy az? - kérdeztem lepődötten.
- Evangeline, mit akarsz te azzal a vázával? - kérdezte Marcos szintén meglepődve.
- Azt hittem, hogy valami betörő akar bejönni!
- A betörők mióta kulccsal nyissák mások ajtajait? Amúgy magammal vittem a kulcsot, mert tegnap este nem akartalak felkelteni, hogy zárd be utánam az ajtót.
- Jó és ha történt volna valami, hogy tudtam volna kimenni? - kérdeztem idegesen.
- Nyugi! Éjszaka átjöttem, hogy megnézzem minden rendben van e, de aludtál, mint a bunda.
- Átjöttél?
- Igen, tudod... aggódtam érted. Az este elég magas volt a lázad.
- Ennyire érdekelt az egészségem? - kérdeztem mosolyogva.
- Miféle kérdés ez?
- Hát csak érdekel...
- Persze, hogy érdekel. Szerintem te is ezt tetted volna értem, vagy nem? - nézett rám Marcos érdeklő tekintettel.
- Hát én is megtettem volna...
- Na látod! Amúgy beszéltem Marthaval. Téged keresett, de mondtam neki, hogy beteg vagy, aztán mondta adjam át, hogy egy hét múlva találkoztok és, hogy jobbulást.
- Te jó ég, Martha! - kaptam a fejemhez. - Teljesen megfeledkeztem róla, hogy ma elutazik!
- Én meg nem is tudtam róla, hogy elutazik. Csak láttam, hogy hatalmas csomagjai vannak. Akkor mondta, hogy hova készül a barátjával.
- Biztos jól fognak szórakozni... De ugye nem mondtad el neki, hogy tegnap mi történt? - kérdeztem aggodalmasan.
- A meghallgatásra gondolsz?
- Aham...
- Nem mondtam el neki.
- Akkor jó. Tudod milyen Martha, mindig filozofál, meg nem is szeretnék többet beszélni erről, mert akkor megint elszomorodok.
- Kettőnk között marad, ne izgulj.
- Köszi.
- De most menj, feküdj le.
- Rendben. - mondtam, majd visszasiettem az ágyba.
Amikor bebújtam a takaró alá Marcos leült az ágyam szélére. Én pedig gondolkodóba estem.
- Arra gondoltam, hogy félbehagyok a fellépésekkel. Nincs hangom, tehetségtelen vagyok. Nem való ez nekem.
- Mi? Ezt azonnal verd ki a fejedből, megértetted? - mondta Marcos idegesen.
Én Marcosra néztem, nem tudtam miért lett ilyen dühös.
- De Marcos... a zsűritagok megmondták kerek perec, hogy nem tudok énekelni.
- Nekik pedig el kell menjenek fülorvoshoz, mert nem hallják, mennyire tehetséges vagy!
Amikor ezt meghallottam Marcos szájából egyből elpirultam.
- Valóban tehetségesnek tartasz?
- Még szép! Gyönyörű hangod van!
- Marcos, kérlek ne folytasd, mert elpirulok!
- Mi van veled? Tegnap este olyan furcsa vagy. Ennyire megártott neked ez a betegség? - nézett rám Marcos.
- Nem, csak még sose mondtál nekem ilyeneket.
- Hát... csak nem akartam, hogy elbízd magad. - mondta Marcos mosolyogva. - De mostmár próbálj meg visszaaludni. Én megyek, mert randim van.
- Randid? - kérdeztem tőle lepődötten. - Nem is mondtad...
- Biztos elfelejtettem. Na megyek is, mert késésben vagyok. - mondta, majd felállt és a szobám ajtajához lépett. - Majd ne felejtsd el bezárni az ajtót utánam.
- Rendben. - mondtam elszomorodva.
- Akkor légy jó. A gyógyszereidet ne felejtsd el időben beszedni. Szia.
- Jól van. Szia. - köszöntem el kicsit hisztisen. Még jó, hogy Marcosnak nem tűnt fel.
Nem tudom, hogy mi van velem. Tegnap óta, mintha valami megváltozott volna bennem. A kedvessége nagyon jól esett. Bárcsak ilyen barátom lenne egyszer. Marcosban minden megvan, amire nekem szükségem lenne. De Marcos és én soha nem lehetünk együtt. Mi örökre barátok maradunk. De miért érzem azt, hogy a szivem összeszorul, most hogy tudom, hogy Marcos randira megy. Lehet, hogy szerelmes leszek bele? Az nem történhet meg, mert akkor tönkre megyek ha mindig mással látom. Verd ki a fejedből. Ő a barátod! Nem hozzád való!
A sok vívódás után nem tudtam elaludni. Állandóan Marcosra gondoltam. Felkeltem az ágyból és kimentem a konyhába, hogy egyek valamit. Éhes voltam, de semmit nem kívántam. Csináltam magamnak egy szendvicset, amit nagy nehezen megettem. Amikor befejeztem, elpakoltam magam után, majd visszafeküdtem az ágyba. Éreztem, hogy az erőm kezd elhagyni. Amikor lefeküdtem, kezembe vettem a telefont és nézegetni kezdtem a telefonszámokat. Kár, hogy Martha nincs itthon, most jól esne ha mellettem volna. Aztán Marcos számát kezdtem nézegetni. Legszivesebben felhívtam volna és megkértem volna, hogy inkább velem legyen ne pedig azzal a lánnyal. Az ágy szélére dobtam a telefont, mert dühös voltam magamra, amiért megint Marcosra gondolok. Becsuktam a szemem, majd arra gondoltam mi lett volna, ha még fiatalabb korban jöttem volna rá, hogy Marcoshoz gyengébb szálak fűznek.
Akkor talán most együtt lennék vele. A sok gondolkodás közben elaludtam.
Marcos szemszöge:
- Mostmár mennem kell. - mondtam.
- Ilyen hamar itt hagysz? - kérdezte Jessica, akivel ma találkoztam.
- Igen, tudod van egy barátom aki nagyon beteg, nincs körülötte senki. Én felelek érte.
- Ó, te ilyen kis segítőkész vagy? - mondta Jessica, miközben az egyik kezét a vállamra tette.
- Hát segítek ahol tudok.
- Nincs barátnője, hogy az ápolgassa?
- Ö, nincs, mert a barátom igazából lány.
- Hogy mi? Van is köztetek valami??? - kérdezte a lány idegesen.
- Köztünk?! Ugyan! Köztünk soha semmi nem lesz. Olyan nekem, mint a testvérem. Sose nem is néznék rá úgy...
- Akkor jó. - mondta Jessica mosolyogva. - Akkor menj nyugodtan.
- Majd bepótoljuk a mai nap további részét. - mondtam neki, majd megcsókoltam. - Szia Jess.
- Szia.
Evangeline szemszöge:
Amikor felébredtem már besötétedett. Az egész napot átaludtam. Kicsit még gyengének éreztem magam, de már a reggelhez képest jobban vagyok. Bizonyára Marcos jól szórakozik azzal a lánnyal. De sebaj, megpróbálok normálisan viselkedni és nem kiborulni semmin. Majd elfelejtem ezt az egész Marcos ügyet és már csak nevetni fogok rajta.
Mikor ezeken a dolgokon gondolkodtam, hirtelen megjelent Marcos egy pohárral a kezében.
- Hát te? - kérdeztem tőle. Alig hittem a szememnek, hogy itt van.
- Készítettem neked teát. Idd meg!
- Mióta vagy itt?
- Hát mindjárt egy órája.
- Megint magaddal vitted a kulcsot?
- Nem, hanem elfelejtetted bezárni az ajtót.
- Jajj, tényleg! Elfelejtettem.
- Még jó, hogy nem jött be senki!
- Ki jött volna be? Nem szokott keresni senki.
- Attól még egy idegen benyithatott volna.
- Hát nem lehet tudni. Milyen volt a randid? - kérdeztem tőle, miközben kortyoltam egyet a teából.
- Jó volt. Majd még találkozunk. Olyan jót nevettem ma.
- Tényleg és min? - kérdeztem.
- Mondtam a csajnak, akivel ma randiztam, hogy jövök hozzád, mert beteg vagy.
- Te elmondtad neki?
- Igen, miért ne? Aztán azt hitte, hogy van köztünk valami. - mesélte Marcos nevetve.
- Tényleg? És utána? Folytasd!
- Hát ennyi! Ezt nevettem, hogy azt hitte van köztünk valami.
Amikor ezt meghallottam, nagyon elszomorodtam. Marcosnak én csak egy vicc lennék. Mostmár tudom, hogy semmi esélyem sincs nála.
- Na, mi van már megint? Megint úgy elhallgattál! - mondta Marcos. - Nézd ha valami nyomja a szivedet, akkor nyugodtan mondd el. Nem nevetlek ki és segítek amiben tudok!
- Tudod, azt hiszem, hogy kezdek szerelmes lenni. - vallottam be az igazat.
- Tényleg? Ezt örömmel hallom! És, ki a szerencsés? - kérdezte Marcos érdeklődve.
- Hát, az mindegy. Egyelőre nem akarom elárulni. - mondtam titkolózva.
- Dehát miért?
- Mert ő nem tudja még és szerintem nem is lesz belőle semmi. Úgyhogy hagyjuk az egészet.
- De valaki a munkahelyedről?
- Ajj, igen... - hagytam rá, mert nem akartam, hogy tovább érdeklődjön. Így is sokat elárultam.
- Valaki... aki közel áll hozzád? - találgatott Marcos.
- Jajj, Marcos hagyjuk! Nem akarok róla beszélni!
- De csak ezt áruld el, aztán többet nem kérdezősködök!
- Jó, igen, közel áll hozzám. Most jó?
- Jó. Nem kérdezek többet.
- Ajánlom is! Inkább beszéljünk másról. Honnan ismerted meg a lányt, akivel ma randiztál?
- A szórakozóhelyen, ahol voltunk neked pasit keresni.
- Akivel láttalak táncolni?
- Nem, utána találkoztam egy másik lánnyal, mert akivel táncoltam kiderült van barátja.
- Nem sokat búsultál miatta, ha egyből mást kerestél!
- Ezzel sem tudom meddig randizok. Nem akarok komoly kapcsolatot senkivel. Ha híres leszek, akkor rengeteg rajongóm lesz. Nem mutatkozhatok barátnővel, mert akkor kevesebb rajongóm lesz.
- Ez butaság! - mondtam neki. - A zenéd miatt rajongjanak.
- De azért értem is!
- Te sosem változol, Marcos! - csóváltam a fejem.
- Egyszer kerültem hibába, tudod Eliza miatt. Szerettem, aztán lelépett. Te is tudod milyen sok idő kellett nekem, mire összeszedtem magam. Nekem azóta komoly kapcsolat nem kell. - mondta Marcos kiöntve szívét.
- Tudom, nem kell mondd! - mondtam, miközben magamban szidtam Elizát.
- Na de ezt is kibeszéltük. Csináljunk valamit. - mondta Marcos.
Ekkor dörögni kezdett az ég, majd eleredt az eső.
- Hát mit szeretnél csinálni? - kérdeztem.
- Ha szeretnél, akkor videójátékozhatunk!
- Jó, benne vagyok. Nem szeretek már ágyban lenni. Meg nem akarom elhagyni magam, mert holnap dolgoznom kell.
- Nem akarsz inkább itthon maradni?
- Nem, mostmár jobban vagyok. Kicsit kapar a torkom, de már nem olyan vészes.
- Akkor jó.
- Köszi mégegyszer, hogy itt voltál velem.
- Igazán nincs mit! - mondta Marcos.
A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Weblap látogatottság számláló:
Mai: 15
Tegnapi: 16
Heti: 33
Havi: 95
Össz.: 38 112
Látogatottság növelés
Mai: 15
Tegnapi: 16
Heti: 33
Havi: 95
Össz.: 38 112
Látogatottság növelés
A szív dallama - © 2008 - 2024 - kitalalt-tortenet.hupont.hu