A szív dallama

"Könnyebb az élet, ha dalolhatsz róla."

                                                         29. Rész - Születésnap
 
       Mióta Steve-nél lakom, azóta jobban érzem magam. Mindig felvidít és sokat töltjük együtt a délutánokat. Munkát is találtam magamnak. Egy ruhás üzletben dolgozom. Lassan kezd helyrejönni a kisiklott életem.
Marthaval sokat beszélgetek telefonon, néha átjön hozzám, mert én a panel közelébe sem akarok menni. Nem szeretnék Marcossal összefutni. Már nem gondolok rá. Néha hiányzik, mivel sokáig a legjobb barátom volt, kiskorom óta ismerem. Ennyi időt nehéz kitörölni az emlékezetemből. Hogy szeretem e még, arra már nem tudok válaszolni. Inkább azt mondanám, hogy szerettem.
Mióta Steve azt mondta, hogy szeret, én azóta csak erre tudok gondolni. Kedves srác, megérdemelné, hogy boldog legyen. Szeretnék a barátnője lenni, de bizonytalan vagyok. Mióta Marcos megcsalt, úgy érzem, hogy valami hiányzik belőlem. Ha jó barátnő lettem volna, akkor Marcos biztos nem lépett volna félre a volt barátnőjével. Nem tudom hogyan cselekedjek.
Még két nap volt hátra, hogy huszonnégy éves legyek. Nem akarom megtartani. Nem is fogok szólni senkinek sem róla. Nincs kedvem megünnepelni.
Ez a két nap azonban hamar eltelt. Miest kinyitottam reggel a szemem, egyből a szülinapom jutott az eszembe.
 
- Boldog születésnapot Evangeline! - köszöntöttem fel magam, aztán felöltöztem.
 
Miután elkészültem, elindultam dolgozni. Elég jól telt a napom. A munkatársaim barátságosak, jól megértem 
magam velük.
Amikor haza indultam, az utcán összefutottam Steve-vel.
 
- Te mit keresel itt? - kérdeztem csodálkozva.
 
- Te hozzád jöttem! - mondta Steve.
 
- Hozzám?
 
- Igen, van egy kis meglepetésem a számodra!
 
- Meglepetés? Nekem?
 
- Igen, ehhez viszont velem kell hogy gyere!
 
- Rendben! - mondtam, majd elindultam vele.
 
Egy étteremhez vezetett az utunk. Steve-vel bementünk, majd helyet foglaltunk egy asztalnál.
 
- Ez a meglepetésed? - kérdeztem tőle.
 
- Egy része a meglepetésnek!
 
Én csendben voltam, nem tudtam mire vélni a dolgot. Lehet, hogy tudja a szülinapomat? Míg ezen gondolkodtam, hirtelen éneklést hallottam. A Happy Birthday ének hallatszott a konyhából. Én odanéztem, majd megláttam, hogy egy pincér tol ki egy hatalmas tortát, a háta mögött pedig a barátaim, régi munkatársaim énekelnek.
Hirtelen szóhoz sem jutottam, csak mosolyogva, könnyes szemmel néztem őket. Ez váratlanul érintett.
Felálltam és odamentem hozzájuk.
 
- Boldog születésnapot! - mondták a barátaim.
 
- Köszönöm szépen! Erre nem számítottam! - mondtam boldogan.
 
- Az egészet Steve-nek köszönheted! Ő találta ki, hogy így lepjünk meg!
 
Én hátrafordultam és mosolyogva Steve-re néztem.
 
- Köszönöm! - mondtam neki, majd visszafordultam a többiekhez.
 
Ott volt Martha, Patrick, a két régi főnököm és a mostani, a volt munkatársaim és a mostaniak is. Csak egy valaki hiányzott, Marcos. De ennek ellenére nem voltam szomorú.
Megünnepeltük a születésnapomat, felvágtam a tortámat és szétosztottam.
Este aztán elszállingóztak az emberek. Csak Martha, Patrick és Steve maradtak velem. Martha és Patrick azonban hamar elköszöntek tőlünk, így ismét Patrickal maradtam kettesben.
 
- Hogy érezted magad? - kérdezte tőlem Steve.
 
- Nagyon jól! Azt hittem, hogy nem tudja senki sem a szülinapom, nem is akartam elmondani senkinek sem.
 
- Végül, mindenki megtudta! - mosolygott Steve.
 
- Igen, itt voltak a barátaim!
 
- Csak Marcos nem volt itt! - mondta elkomolyodva Steve.
 
- Nembaj! - mondtam.
 
- Nem zavart ez téged, hogy mindenki itt volt, csak ő nem?
 
- Nem. Ugyanis már nem érzek iránta semmit se! - vallottam be az igazat.
 
- Ez most komoly?
 
- Igen, már rég nem gondolok rá. Már mást szeretek! - mondtam Steve-nek.
 
- Mást? Kit? - kérdezte lepődötten.
 
- Téged!
 
Steve elmosolyodott, majd felállt a helyéről és odajött hozzám.
 
- Tényleg szeretsz?
 
- Igen, csak nem akartam még elmondani.
 
- Most nagyon boldoggá tettél! - mondta Steve, majd szorosan átölelt.Az ölelés után közelebb hajolt hozzám, majd megcsókolt. Teljesen más volt, mint Marcossal. Boldog voltam, hogy elmondtam Steve-nek, hogy szeretem. Mostmár teljes az életem.
 
 
 
Folytatása következik!
 
Köszönöm, hogy eddig ennyien elolvastátok a történetet!


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 31
Heti: 35
Havi: 400
Össz.: 37 914

Látogatottság növelés
Oldal: 29. Rész - Születésnap
A szív dallama - © 2008 - 2024 - kitalalt-tortenet.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »