- Nekem kell az a felvétel! - mondtam elszántan.
- Akkor tudod, hogy mi a dolgod! - mondta.
Marcelo leadta a címét, hogy ma este menjek fel hozzá, ahol majd odaadja a felvételt.
Amikor hazamentem, bementem a fürdőszobába, majd a tükörbe néztem. Gondolkodtam hogyan tudnám megszerezni a felvételt, anélkül, hogy bármit is kéne tennem.
Miután beesteledett, átöltöztem, majd elindultam Marcelohoz. Nem mondom, hogy nem féltem, elvégre az oroszlán barlangjába tartok, de szükségem van arra a felvételre.
Amikor odaértem, az ajtóhoz mentem, majd bekopogtam. Egy gyors ruha igazgatás és már nyílott is az ajtó.
- Azt hittem nem jössz! - mondta mosolyogva Marcelo.
- Ennyire gyávának tartasz? - kérdeztem.
- Nem hittem volna, hogy ennyire bevállalós vagy!
- Akkor nem ismersz még eléggé!
- Gyere beljebb! - mondta, majd félre állt az ajtóból.
Én bementem, majd körbenéztem. Nem csalódtam a lakása kinézetén. Pont olyan volt, mint a lakója. Megálltam a nappaliban.
- Ülj le! - mondta Marcelo.
Odamentem a kanapéhoz, majd leültem.
- Gondolom a felvétel miatt jöttél! - mondta.
- Nem is miattad! - mondtam egyből.
- Legyél egy kicsit kedvesebb, ha azt akarod, hogy odaadjam a felvételt!
Nem szóltam semmit, hallgattam. Egy gúnyos mosoly azért megjelent az arcomon, de azt már nem látta Marcelo, ugyanis elindult a konyhába. Hamar megjelent két pohárral és egy üveg pezsgővel. Az egyik poharat odaadta a kezembe, a másikat pedig letette az asztalra, majd felbontotta a pezsgőt.
- Igyunk előtte! Érezzük jól magunkat! - mondta Marcelo.
- Más lányokat is így fogadsz? - kérdeztem mosolyogva, miközben töltött a poharamba.
- Csak némelyiket! - mondta, majd az ő poharába is töltött. - Akkor hát, koccintsunk!
- Mire szeretnél? - kérdeztem.
- Erre a szép estére! Tudom, hogy nem jöttünk ki egymással olyan jól, de a ma estétől kezdve minden más lesz!
- Ebben nem kételkedek! - mondtam mosolyogva, majd
koccintottam vele.
Ittam egy kortyot a pezsgőből, de Marcelo le akarta tenni a kezemből a poharat, hogy hozzám férkőzhessen, de hirtelen dicsérni kezdtem a lakását, amire ő beszédbe elegyedett velem. Mindenfélét kezdtem kérdezősködni, miközben fogyott a pezsgő. Amikor elfogyott, másikat bontott, majd azt is megitta. Én csak kicsiket kortyolgattam, hogy lassan ürüljön a poharam. Míg én megittam egy pohárral, ő megivott hármat. Teljesen leitattam szegény srácot, de nem tehettem mást.
Amikor már alig állt a lábán, átkaroltam és bevezettem a szobába. Ott belöktem az ágyba, majd levettem a cipőjét, a nadrágját és a felsejét. Fogtam a takarót, majd betakartam. A nadrág zsebéből előkotorásztam a telefonját, majd átküldtem magamnak a videót. Amikor átküldtem, ránéztem az alvó Marcelóra.
- Köszi az estét, jól szórakoztam! - mondtam, majd kiindultam a szobából. - Ja és köszi a videót!
Mielőtt kimentem volna a lakásból, eloltottam a villanyt.
Köszönöm, aki eddig elolvasta a történetet. Az új részek majd Karácsony után kerülnek fel. Addig is Kellemes Ünnepet! :)