A szív dallama

"Könnyebb az élet, ha dalolhatsz róla."

                                                          20. Rész - Régi idők
 
           Még mindig a tegnapi események járnak a fejemben. Vajon csak álmodtam ezt az egészet? Marcos tényleg szerelmet vallott nekem? Oldalra néztem az ágyamba, ahol Marcos békésen aludt mellettem. Megnyugodtam, amikor Marcost megláttam.
Óvatosan próbáltam kikelni az ágyból, hogy Marcost nehogy felébresszem, de miest megmoccantam egyből kinyitotta a szemét.
 
- Jó reggelt! - mondta álmosan.
 
- Jó reggelt, bocsi, nem akartalak felébreszteni.
 
- Semmi baj. Olyan jót aludtam!
 
- Fáj még a homlokod? - kérdeztem miközben közelebb hajoltam hozzá, hogy megnézzem a sebet.
 
- Már nem, mert jó ápolónőm volt! - mondta mosolyogva.
 
- Komolyan? - kérdeztem a szájához közel hajolva.
 
- Ha én mondom! - mondta, majd megcsókolt.
 
Még egy darabig heverésztünk az ágyban, majd felkeltünk és megreggeliztünk.
 
- Azért, kíváncsi vagyok Martha arc kifejezésére amikor közlöd vele, hogy szerelmes vagyok beléd. Lehet el se fogja hinni.
 
- Megértem ha nem fogja elhinni, mert még én sem nagyon hiszem. Olyan hirtelen jött nekem ez az egész. Komolyan, már azon gondolkodtam napok óta, hogy szakítok veled.
 
- De nem kell ilyet tégy, különben sem engednélek el.
 
Reggeli után úgy döntöttem, hogy áthívom Marthat és közöljük vele a hírt. Többet nem akarok eltitkolni előle semmit.
Amikor átjött, vele tartott Patrick is. Lassan beadagoltam neki a dolgokat, mert amikor még utoljára találkoztunk, még nem volt ilyen rózsás a helyzet, mivel Emily köztünk állt.
 
- Marcos ez igaz? Tényleg szerelmes vagy Evangelinebe?
 
- Igen, lassan de rájöttem, hogy többet érzek iránta.
 
- De komolyan gondold, nem hogy pár nap múlva összetöröd a szívét! - mondta fenyegetően Martha.
 
- Ugyan, hova gondolsz? - kérdezte Marcos.
 
- Megnyugodhatsz Martha, Marcos komolyan gondolja!
 
- Remélem is! Hát ha így állunk, akkor gratulálok nektek. Szerintem összeilletek. Régen is jól néztetek volna ki együtt, de akkor még nem éreztetek egymás iránt semmit. Emlékeztek még? Amikor sulisok voltunk, már akkor azt hitték néhányan, hogy jártok. Ti pedig hallani sem szerettetek erről.
 
- Igen, akkor ha mondta volna valaki, hogy Marcos és én összejövünk, kinevettem volna. Meg ott volt neki Eliza, jól megvoltak együtt, nekem meg eszembe sem jutott, hogy másként gondoljak rá.
 
- Igen, Eliza. Ő a leghibásabb mindenért. Ha nem lépett volna le mással, nem lettem volna szoknyavadász. Mondjuk akkor sose lettem volna veled és ezt bánnám.
De lehet ha nem ismertem volna meg Elizát, akkor előbb - utóbb magamtól is rájöttem volna, hogy mit érzek irántad.
 
- Ez már mind múlt. Most a jelen van, együtt vagyunk és én nagyon boldog vagyok. - mondtam Marcoshoz hozzábújva.
 
- Ez a szerelem, hajjaj! - mondta Patrick sóhajtva.
 
- Igen, ez a szerelem! - mondta Martha Patrickra nézve.
 
Patrick és Martha maradtak még egy kicsit, majd magunkra hagytak.
Az egész napot otthon töltöttem el Marcossal. Csak este mentünk el moziba. Mivel dúlt a szerelem, úgy döntöttünk, hogy inkább egy horrort nézünk meg. A horrorfilm durva jeleneteinél Marcos megfogta a kezem és úgy néztük tovább. Mellette biztonságban éreztem magam. Sosem szeretném, hogy elmúljon ez az érzés, amit iránta érzek.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 31
Tegnapi: 3
Heti: 34
Havi: 399
Össz.: 37 913

Látogatottság növelés
Oldal: 20. Rész - Régi idők
A szív dallama - © 2008 - 2024 - kitalalt-tortenet.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »