A szív dallama

"Könnyebb az élet, ha dalolhatsz róla."

                                                          21. Rész - Bonyodalom
 
            Napok teltek el, mióta Marcos szerelmet vallott nekem. Azóta sülve - főve együtt vagyunk. Komolyan mondom rosszabbak vagyunk mint Martha és Patrick. 
Sosem hittem volna, hogy ennyire szeretni fogok valaha bárkit is.
A munkahelyemen is minden jól alakul mostanában. Marcelo már nem zaklat, rájött hogy nincs esélye nálam. Nem beszélgetünk, csak énekelni énekelünk együtt.
Amikor lejárt a munkaidőm épp készülődni akartam haza, amikor hangokat hallottam.
 
- Jó napot kívánok. Egy bizonyos Evangeline Eileent keresek. Itt találom?
 
- Igen, menjen előre, ott megtalálja!
 
Ez a hang nagyon ismerős volt nekem. De amikor megláttam, levegő után kapkodtam. Hisz ez Eliza! Hogy kerül ide? Te jó ég, mindjárt elájulok!
Eliza épp felém közeledett, bájosan mosolygott rám.
 
- Szia Evangeline!
 
- Te mit keresel itt?
 
- Kerestelek a régi munkahelyeden, de azt mondták, hogy itt dolgozol, ígyhát idejöttem.
 
- És mi mi szél hozott? - kérdeztem még mindig sokkos állapotban.
 
- Hát igazából Marcos miatt jöttem. Tudod amikor Londonban voltunk, szerettem volna mindent helyrehozni köztünk. Azt szerettem volna, hogy minden olyan legyen, mint régen. Tudtam, hogy szeret még, mert elmondta, ezért is gondoltam, hogy nagy esély van, hogy előről kezdjük. De amikor ott voltunk és elmondtam neki az érzéseimet, gondolkodóba esett. Azt mondta nekem, hogy át kell gondolja a dolgokat. Teljesen biztos voltam benne, hogy azt fogja mondani, hogy újrakezdi velem, de nem azt a választ kaptam tőle. Sokat gondolkodtam mostanában és arra gondoltam, hogy ide utazok és a segítséged kérem, hogy összejöjjek vele.
 
- Ne, ne haragudj, de ez nem fog menni! - mondtam kicsit kiakadva.
 
- Miért nem? Valami nő van a dologban? - kérdezte kicsit csodálkozva.
 
- Hát, azt kell mondjam, hogy igen.
 
- Dehát hogy lehet barátnője, ha engem szeret? Mégis ki ez a lány?
 
- Az a helyzet, hogy Marcos szerelmes lett ebbe a lányba. Nagyon szereti és ez a lány én vagyok. - vallottam be neki az igazat.
 
- Mi? Ezt most komolyan mondod? Dehát te a legjobb barátja vagy!
 
- Csak voltam a legjobb barátja. Rájöttünk, hogy fontosak vagyunk egymásnak!
 
- Hát erre nem tudom, hogy mit mondjak. Idejövök, errefel ezt kapom! Hah, ez hallatlan! - mondta dühösen Eliza.
 
- Hé, ezt magadnak köszönheted! - mondtam szintén idegesen.
 
- Azt, hogy akkor leléptem valakivel, az már rég volt! Miért kell folyton így emlékezni rám? Szerettem Marcost és még mindig szeretem. Azért jöttem, hogy visszakapjam és attól amiért barátnője van, még nem mondok le erről a tervemről!
 
- Mi, te elakarod venni tőlem Marcost?
 
- Okos kislány vagy!
 
- Marcos már nem szeret téged! Ő már az enyém! - tudattam vele a dolgokat.
 
- Tévedésben élsz! Attól amiért Marcos veled jár, még nem azt jelenti, hogy engem nem szeret.
 
- Úgyse engedem át neked! - mondtam.
 
- Majd meglátjuk ki nevet a végén! Most pedig megyek, dolgom van! Pá pá! - mondta gúnyosan miközben integetett.
 
Én dühösen néztem Elizát ahogy elhagyta a stúdiót. Marcossal minél előbb beszélnem kell, mielőtt még összefut ezzel a hárpiával.
Jobbnak láttam ha üzenetet írok neki.
 
"Marcos sürgősen beszélnünk kell. Munka után nálam találkozunk."
 
Fogtam a táskám és sietve indultam haza. Amikor hazaértem, át se öltöztem, hanem fel - le járkáltam a szobában, mind Eliza mondatai jártak a fejemben. Néztem az órát, Marcos érkezését türelmetlenül vártam.
A hosszú várakozás után megjelent nálam, én pedig egy gyors puszival üdvözöltem.
 
- Baj van? Olyan sápadt vagy! - mondta Marcos.
 
- Ma a munkahelyemen megjelent Eliza és nagyon elszánt. Vissza akar kapni téged, addig nem nyugszik!
 
-Hogyhogy megjelent? Visszajött Londonból? De hogyhogy téged keresett meg és nem engem?
 
- Mert tanácsot akart kérni tőlem, hogyan kaphat vissza, de én közöltem vele, hogy járunk, erre nagyon kiakadt és azt mondta, hogy még mindig szereted!
 
Marcos csendben hallgatott. Látszott rajta, hogy az utolsó három szó járt a fejében, amit most utoljára mondtam.
 
- Marcos, ugye nem? - kérdeztem kétségbeesetten.
 
Marcos még mindig hallgatott, majd elfordította a fejét. Képtelen volt válaszolni a kérdésemre.
 
- Marcos, te még mindig szereted Elizát?
 
- Hát még nem sikerült teljesen elfelejtenem.
 
- Ezt nem hiszem el! Eliza megmondta nekem. Biztos volt benne, hogy szereted még. Én pedig állítottam neki, hogy nem! Most mi lesz? - kérdeztem idegesen.
 
- Ne aggódj Evangeline, téged jobban szeretlek! - mondta mélyen a szemembe nézve.
 
- Ezek után nem tudom, hogy mit higyjek! Ezt a kis cafkát is szereted még!
 
- Ne mondd ezt róla. - mondta Marcos.
 
- Miért ne mondanám? Szó nélkül lelépett egy fiúval, kitudja azzal is miért nincsenek már együtt!
 
- Nem tudom én se, de szegény lány most kétségbe van esve. Szeret engem és vissza akar kapni. Sajnálom egy kicsit.
 
- Én ugyan nem! Engem hibáztat amiért nem vele vagy!
 
- Az igaz, hogy miattad nem vagyok vele.
 
- Miért véded annyira? Engem miért nem?
 
- Én melletted vagyok! Csak sajnálom őt.
 
Nem gondoltam volna, hogy Marcos így reagál majd Eliza visszatérésére. Azt hittem, hogy száz százalékosan mellettem fog állni, errefel meg elbizonytalanodottnak látom. Mintha választás elé került volna.
Azt hittem, hogy mostmár boldogan fogok élni Marcossal, de most nagyon elbizonytalanodtam én is.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 54
Heti: 104
Havi: 343
Össz.: 37 857

Látogatottság növelés
Oldal: 21. Rész - Bonyodalom
A szív dallama - © 2008 - 2024 - kitalalt-tortenet.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »